eventuate [ɪˈvɛntjʊeɪt]

eventuate mint ige:

bekövetkezikige

előadja magátige

előfordulige

eredményez vmitige

megtörténikige

valóra válikige

végződikige

vezet vmireige

eventuate - bekövetkezik

eventuate - előadja magát

eventuate - előfordul

eventuate - eredményez vmit

eventuate - megtörténik

eventuate - valóra válik

eventuate - végződik

eventuate - vezet vmire

eventuate in sg - végződik vmiben