terminate [ˈtɜːmɪneɪt]

terminate mint főnév:

végesfőnév

terminate mint ige:

kerítige

végződikige

véget vetige

véget érige

végén állige

vége leszige

megszüntetige

lezárulige

lezárige

határolige

elvégződikige

elkerítige

elhatárolige

bevégződikige

befejezige

befejeződikige

terminate mint melléknév:

végesmelléknév

terminate mint határozószó:

lezárhatározószó

terminate - lezárul

terminate - lezár

terminate - kerít

terminate - határol

terminate - elvégződik

terminate - elkerít

terminate - elhatárol

terminate - bevégződik

terminate - befejez

terminate - befejeződik

terminate - véges

terminate - megszüntet

terminate - vége lesz

terminate - végén áll

terminate - véget ér

terminate - véget vet

terminate - végződik

indeterminate - határozatlan

indeterminate - eldöntetlen

indeterminate - bizonytalan

determinate - határozott

determinate - meghatározott

determinate - döntő

exterminate - megsemmisít

exterminate - kipusztít

exterminate - kiirt

letter that terminates the word - szóvégi betű

internally indeterminate - belsőleg határozatlan

terminate a contract - szerződést felbont

the letter that terminates the word - a szóvégi betű

the path terminated abruptly - az ösvény hirtelen megszakadt