endure [ɪnˈdjʊə]

endure mint főnév:

állfőnév

endure mint ige:

állige

bírige

elbírige

elszenvedige

eltartige

eltűrige

elviselige

fennmaradige

kiállige

kibírige

kitartige

megadással viselige

megadással tűrige

megedzige

megmaradige

tartige

endure mint határozószó:

állhatározószó

kiállhatározószó

tarthatározószó

endure - bír

endure - tart

endure - megmarad

endure - megedz

endure - megadással tűr

endure - megadással visel

endure - kitart

endure - kibír

endure - fennmarad

endure - elvisel

endure - eltűr

endure - eltart

endure - elszenved

endure - elbír

endure - áll

endure - kiáll

not be endured - kibírhatatlan

his fame will endure for ever - híre örökké élni fog

endurer - tűrő

endurer - szenvedő fél

endurer - szenvedő alany

endurer - szenvedő

endurer - eltűrő

endurer - elszenvedő

endure the end - végsőkig kitart